Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Észrevételek és gondolatok a 47/2020. (III.18.) Kormányrendeletről: a járványügyi veszélyhelyzet hitelszektorra gyakorolt hatása

2020.03.25

„Az emberek általában tartanak a változástól, mert félnek az ismeretlentől. A történelem legállandóbb vonása azonban az, hogy minden változik.”

 

A fenti idézet napjaink egyik legismertebb és leghíresebb történészének, Yuval Noah Hararinak a tollából származik. Talán nem túlzás kijelenteni, hogy ezen idézet a 2019. december hónapban Kínából kiinduló és azóta Európát is elsöprő ún. koronavírus okozta következmények miatt telítődött meg igazán tartalommal. Hogy mi vár ránk? Még nem tudhatjuk, de egy biztos: a gazdasági-, társadalmi-, és politikai változások elkerülhetetlennek tűnnek. 

 

A médiumok és sajtóorgánumok naponta számolnak be egyre aggasztóbb számadatokról, a megbetegedésekről és az elhalálozási arányokról. Nehéz időket élünk, hiszen a járványhelyzet próbára teszi a társadalmi, a gazdasági, az egészségügyi- és a szociális rendszereket is, továbbá számos olyan problémára is rávilágít, amelyek eddig kevesebb figyelmet kaptak. Ilyen például az emberek megtakarítási hajlandóságának hiánya is.

Minden ország más és más formában védekezik a koronavírus ellen, legyen szó akár egészségügyi rendszerszintű védekezésről, vagy akár gazdasági mentőcsomagról. Magyarország Kormánya 2020. március 11-én az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében és az 53. cikk (2) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére a 40/2020. (III.11.) számú Kormányrendelettel veszélyhelyzetet hirdetett ki. 

A veszélyhelyzet kihirdetését követően további 13 kormányrendelet került kihirdetésre, melyek egy átfogó gazdasági mentőcsomagként egy esetlegesen kibontakozó gazdasági válságot is hivatottak megakadályozni. Ezen „csomagból” az egyik legjelentősebb, a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III.18.) Kormányrendelet hitelezési szektort érintő szabályozása.

 

A Kormányrendelet a hitel-, kölcsön-és pénzügyi lízingszerződések tekintetében fizetési moratóriumot vezet be, ugyanakkor mindezt kétlépcsős módon szabályozza. A fizetési moratórium esetében a Kormányrendelet különbséget tesz aszerint, hogy a hitelező és az adós között mikor jött létre a szerződés. E megkülönböztetés szerint a fizetési moratórium az alábbiak szerint alakul:

 

1./ A rendelet kihirdetésekor már fennálló és folyósított kölcsönök esetén az adós(ok) 2020. december 31. napjáig fizetési haladékot kapnak, azaz a törlesztő részletfizetési kötelezettségük év végéig szünetel.

 

2./ A rendelet kihirdetését követően megkötött zálogjoggal nem biztosított kölcsönszerződések esetén a teljes hiteldíj mutató (THM) mértékét maximalizálta a Kormány, azaz a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt értékét nem haladhatja meg. Mindez számszerűsítve azt jelenti, hogy a legrosszabb gazdasági környezetben 5.9%-os kamatmaximum következhet be.

 

A fentiek kiegészítése érdekében megjegyzést érdemel, hogy a rendelet 2020. március 18. napján lépett hatályba, így a moratórium is e naptól különböztethető meg.

 

Mindez azt jelenti, hogy az elmulasztott törlesztő részletek esetén a bankok nem hivatkozhatnak szerződésszegésre és nem számíthatnak fel késedelmi kamatot sem.  

 

Megjegyzést érdemel ugyanakkor azon tény is, hogy az adósok dönthetnek úgy is, hogy az eredeti feltételekkel tovább teljesítik a szerződéses kötelezettségeiket.

A fenti intézkedés segíthet átvészelni az átmeneti fizetési nehézségeket, és támogatja a gyorsabb helyreállást.

 

Miért nevezhetjük a fizetési moratóriumot az egyik legmarkánsabb gazdasági intézkedésnek?

 

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2019. december hónapban a háztartási hitelállomány meghaladta a 957 milliárd forintot, a fogyasztási kölcsönök 625 milliárd forintot, a lakáshitelek pedig átlépték a 300 milliárd forintot. Az MNB által közzétett statisztikákból az is kiderült, hogy a hitelezési hajlandóság a 2008-as pénzügyi válság előtti szintet is meghaladta. Figyelemmel arra, hogy a veszélyhelyzet nem várt gazdasági hatásokat is indukálhat, a moratórium bevezetése mindenképpen indokolt volt. Ezen intézkedéssel a Kormány egy jelentős pénzügyi terhet vett le az adósok válláról.

 

Érdemes megjegyezni továbbá, hogy a jelenlegi gazdasági intézkedés a devizahitelesek megsegítését célzó ún. devizatörvények után az első olyan igazán jelentős volumenű beavatkozás, amely a banki hitel-, és kölcsönszerződéseket érinti. Mindez a clausula rebus sic stantibus elvének alkalmazását is jelenti, újabb példát teremtve ezzel.

 

dr. Paja Gábor

ügyvédjelölt

dr.paja.gabor@gmail.com

 

Szerzői nyilatkozat

A fenti cikk kizárólag a szerző gondolatait, észrevételeit tartalmazza, a cikk nem minősül jogi tanácsadásnak. A cikkben szereplő adatok a Magyar Nemzeti Bank által közzétett adatokon alapulnak.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.